Életünk legtöbb idejét a munkával töltjük, éppen ezért kiemelten fontos, hogyan kezeljük az esetleges konfliktusokat kollégáinkkal. Sokféle személyiség szerkezettel rendelkező dolgozó érdekei összpontosulnak egy helyen, melyet bizonyos szinten a vezetőnek érdemes szem előtt tartania, menedzselnie. Amennyiben a konfliktus két személy között jön létre valamilyen nézeteltérés miatt, a vezetők gyakran nem vesznek részt benne, mert nem akarnak egyik vagy másik oldalon állást foglalni.
Mindenképpen érdemes az adott problémát már a gyökerénél megfogni és már a kialakulásánál megvitatni a másik féllel annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon tovább. Így több időnk is marad az esetleges korrigálásra, javításra. Első lépésként félre hívhatjuk kollégánkat és felhozhatjuk a problémát, tudomására adhatjuk, mi a mi álláspontunk. Utána mindenképpen szükséges megadnunk a lehetőséget a saját álláspontjának a felvázolására. Amennyiben partnernek érezzük a megoldásban és nem kizárólag a saját igazát akarja bizonyítani, létrejöhet egy köztes megegyezés, amellyel win-win szituációt alakítunk ki. Nem megfelelő partneri hozzáállás esetén viszont elengedhetetlen a közvetlen felettes szakmai bevonása azért, hogy a végső döntést ő mondhassa ki.
Más a helyzet abban az esetben, ha nem közvetlen szakmai problémáról van szó, hanem az illető személy jogtalanul élvezetét leli abban, hogy negatív megjegyzéseket tegyen a kollégájára mások előtt vagy a háta mögött. Már a kezdeti jeleknél, akár nyilvánosan is hangot kell adnunk annak, hogy az ő viselkedése irányunkba nem megfelelő és elvárjuk, hogy a jövőben ezen változtassunk. Tudtára adjuk nyíltan, hogy ezt a viselkedést nem toleráljuk és nem hagyjuk! Az ilyen jellegű határozott viselkedés meggátolja, hogy a későbbiekben a helyzet eszkalálódjon. Megtörténik az én-határ felállítása, tehát nem engedjük, hogy a rosszindulatú, irígy kolléga beférkőzzön lelki világunkba. Ha mérgező személlyel van dolga, nagy valószínűséggel az előbbiekben említett módszer tudatos gyakorlásával rövid időn belül abbahagyja a lelki bántalmazást vagy keres más célszemélyt.
Mi áll a munkahelyi terror hátterében?
A bántalmazó személy sok esetben mérgező személyiségzavarban szenved. A munkahelyi piszkálódás hátterében az energia nyerése, a kontroll érzet fenntartása a fő motiváció a nárcisztikus vagy pszichopata szemszögéből. Elsőként megfigyelik a kiszemelt személyt, majd kezdetben apró beszólásokkal, megjegyzéssel felmérik, miként reagál a kolléga. Amennyiben nem tanúsít különösebb ellenállást, tovább folytatják, hiszen azt a következtetést vonják le, hogy a bántalmazott személy nem tud kiállni önmagáért, nincs megfelelő önbecsülése, önbizalma. Ekkor a bántalmazás eszkalálódik mindaddig, amíg a célszemély ezt hagyja.
A nárcisztikus személyiségzavaros emberek tulajdonképpen önmaguk belső szenvedését akarják ráerőltetni más egészséges emberekre, akik valójában rendelkeznek lelki világgal. Nagyfokú irigység és kontroll-mánia vezérli őket, mivel ezáltal nyerhetnek energiát másoktól és így tarthatják fent azt a hamis én-t, illetve állarcot, melyet még a saját traumájuk során, gyerekkorban létrehoztak magukban. Ezt az hamis állarcot istenítik, melynek eszköze a mások felett létrehozott és fenntartott kontroll, illetve mások elnyomása, lelki bántalmazása.
Amennyiben a fentiekben említett szituációkban bántalmazottként van jelen, elengedhetetlen a határok felállítása és betartása, illetve az észlelés utáni határozott távolság tartása.